Elkészült a honlap, reklámoktól mentes, igaz nem saját szerveren. Viszont mindenki által szerkeszthető, és mindenki által látogatható. A honlap jelszavát a január 12-i ifin fogom közleni a jelenlévőkkel, és az említett alkalomtól kezdve mindegyik ifit dokumentálom a honlapom. Vagyis, az dokumentálja, aki tartotta az alkalmat.
A honlap címe: www.refi.eoldal.hu
Ha az oldalt preferáljátok, akkor a blog február 15-én bezár, törlöm.
Most, hogy betegen itthon fekszem, több időm jut arra, hogy foglalkozzak Istennel, a hitemmel. Azon kívül, hogy a napi igét nem kell kapkodva elolvasnom, még arra is jut idő, hogy elővegyem régebbi irataimat, többek között a június 10-i istentisztelet vázlatát. Ilyenkor elgondolkodom azon, hogy miként telnek az ifisek napjai. A mindennapjai. Vannak benne nagyon elgondolkodtató kérdések is, a kedvencem az, hogy vajon hányan nem vállalják fel a hitüket a barátaik, embertársaik reakciójától való félelmük miatt. Nézzetek azért magatokba jó mélyen, hogy ha nem meritek felvállalni a hiteteketakkor miért nem meritek? Van mit felvállalnotok? Szombatonként azért igyekezzetek közösen szolgálni az Urat, hiszen hívőként nincs ennél örömtelibb dolgotok. Ígérem, hogy amint időm és körülményeim engedik, lemegyek közétek, és segítem jelenlétemmel a miunkátokat. De azt is tudnotok kell, hogy ti magatok tudjátok az ifit olyanná tenni, amilyennek látni szeretnétek. Ha már véget ér a karácsony körüli minden rohans, minden hajtás, akkor januártól újult erővel csöndességben és békességben folytathatjuk ott, ahol nem is olyan régen talán abbahagytuk.
Bátorítsatok mindenkit, hogy jöjjön ifire, mert ifin lenni jó! Mert Istent közösen dicsőíteni még jobb!
November 17-én, szombaton Korsós Tomi tartotta az alkalmat. Bevallása szerint fél órája volt, hogy összehozzon valamit. Itt jegyzem meg, eszményi ifin vehetett részt az a négy ember, tomival és velem együtt, aki ott volt. Lássuk, Tomi hogyan vélekedett az alkalomról. (Az igeszakaszt pál Korintusiakhoz írt első levelének 3. verse adta)
"Az ifi elég jól sikerült szerintem. Örülök, hogy legalább négyen voltunk és ahhoz képest, hogy csupán fél óra alatt készültem fel az Ifire elég sokat tudtunk beszélni a témáról. Részemről nagyon elgondolkodtató volt az a kérdés, hogy mit mondanék annak az emberenek aki még nemtud semmit Istenről. Hogyan kezdeném el ezt az egészet. Ez számomra nagy kérdés volt és sokat töprengtem rajta. Végül egy fegteges csocsó party-t rendeztünk ami rendesen igénybe vette a "csocsóizmokat. Hálát adok Istenek hogy a rövid idő ellenére is jó ifit sikerült összehozni."
Szóval, most szombaton, egész pontosan október 20-án valami pizzázást tervez a nagyérdeműnek a kisebbik IFI. Nem érdekel minket, hogy aznap még tanítás is lesz. Higyétek el, a legtökéletesebb levezetése lesz ennek a csúnyán hosszúra nyúlt hétnek. Már csak azért is érdemes eljönni, mert Ivett volt olyan kedves, és elvállalta az éjszaka (bocs, ez erős volt - szóval az este) lekoordinálását.
Tehát, október 20-a, gyülekezeti terem, pizzaaaa! Éééés nem utolsó sorban IFI!
A kisebbik ifi
Igen, ők, a konfirmandusok konfirmáltak. Én pedig a még befejezetlen karzatról néztem őket. A templom teli, odalent mosolygó arcok, néhányuk arcán izgalom. Jött a villanás piciny agyamba: íme a jövő ifisei. Akkor sebtiben egy program a Tiszteletes úrnak, aki elfogadta a terveim, megadta a zöld jelzést az új ifjusági csoportnak. Akkor gyors mozgósítások, a tervek a megvalósulás stádiumába kerültek. Elsőként irány Verőcére. Csodálatos az új csapatból ketten eljöttek. Én még ennek is örültem, akkoriban kérdezgették tőlem, hogy nem fogom-e kudarcként föl, hogy csak ketten jöttek el. Mondtam, legalább ketten eljöttek. Azután jött a Csillagpont, ahol nem sikerült túlszárnyalni a verőcei létszámot, ugyanis a frissen alakult, mondhatni még gőzölgő társaságból senki nem jött el, de ezt sok okra visszavezethetjük, ezen kár keseregni. És közeledett a szeptember, közeledett az évnyitó, és az ifi éves terve még nagyjából sehol nem volt. De az is lett. Honlapunk is indult, minimális olvasottsággal (www.pentek6.blog.hu – a név ne zavarjon meg senkit, ez nem a ’nagy IFI’ honlapja).
És eljövé az első, a nyitány. Kérem a dobpergést. Helyszín Korsós Tomiék újonnan épült háza, az időpont rendhagyó módon szombat, és remek étkek vártak mindenkit. Jöttünk is szép számmal, és én elhittem sok mindent. Hogy sikerülni fog a tervezett ifi, elegen vagyunk, még talán irreálisan sokan is.
A tervek? Nem túl nagyok. Igazából még nem sikerült megfogalmaznom elbeszélő formában, de vázlat szintjén megvannak. Ilyen tervek például a Krisztusban gyökerező élet, a keresztyén testvéri közösség, a 14 és 16 év közötti fiatalok lelkének egyfajta megóvása. Ez utóbbi persze eléggé földtől elszállt, egoista és nagyképű kijelentés, de eltekintve az utóbbi évek fiataljait, szerintem lényeges eleme kell, hogy legyen gyülekezetünk életének. Boldogsággal töltött el az első alkalom, sikeresen eldöntöttünk jó néhány fontos dolgot (az alkalmakról legfőképp).
Előzetesen tervezünk csocsóbajnokságot is, hiszen ha már van csocsónk, akkor használjuk is!
És jött az egy hét múlva szombat. És a nem várt fordulat. A lelkipásztorunkkal együtt hárman voltunk az alkalmon. És magamban föltettem a kérdést, hogy a többi sok ember merrefelé van? Mi lesz itt a jövőben? Merre tart ez az egész? Remélem sok fiatal rátalál Isten útjára, és követ bennünket. Reményeim szerint a honlapon keresztül minél több emberhez eljutnak az információk, és egy hónap múlva már többen leszünk.
Kedves IFIsek!
Újabb híreim vannak. Tegnap, szeptember 15-én ismét összegyültünk, ezúttal a gyülekezeti teremben, ezúttal hárman. Ákos bácsi, Korsós tomi, és szerénységem. Ti merre voltatok? Igazából nem foglalkoztat a dolog, hogy merre jártatok, az viszont zavar, hogy a technika korában nem tudtok szólni sem Ákos bácsinak, sem nekem, hogy nem jöttök. Megjegyzem, csalódott voltam, de nagyon, mert én arra számítottam, hogy sokan leszünk.
Jövő héten Ákos bácsi tartja az alkalmat, én nem tudok résztvenni. Sok szeretettel vár mindenkit a tiszteletes úr!
Megalakult. Igen, elindult! Szombaton, frenetikus étkeek és frenetikus emberek társaságában elkezdődött egy új időszámítás: a kisIfi. Alkalmaink:
időpont: szombat, délután 5 óra
helyszín: a gyülekezeti terem
mindenkit várok tehát jövő héten szombaton, akkor már tényleges ifi lesz, addig pedig jó böngészést errefelé, mert beindult az élet!
ACHTUNG!
ha továbbra is ilyen takony ido lesz, akkor szombaton fél hétkor (18:30) a gyülekezeti teremben tlálkozunk!
Az idénynyitó IFI:
időpont: 2007. szeptember 8. (szombat)
kezdés: 18:30
helyszín: Korsós tomiék új házának udvara (Dózsa György utca 18)
hoznivaló: hosszúujjú, és innivaló, valamint rágcsálni való seggnövesztők...
téma: az utolsó IFI második felvonása, itt most kiderül pár dolog... És persze megtárgyaluk néhány fontosabb dolgot, szóval, hosszabb ott tartózkodásra mindenki készüljön!
Kérdéseitekkel a pulpfiction@citromail.hu e-mail, vagy a st.blaise@hotmail.com msn-címen tudtok zaklatni.
Gyertek el minnél többen, mert kor lesz értelme a megbeszélésnek, ha minnél több érintett jelen lesz.
Az IFI nem ottalvós, tehát sátrat és hálózsákot senki ne hozzon, mert fölösleges, ellenben tényleg mindenkit kérek, hogy hosszúujjút hozzon, mert a szúnyogok esetleges felbukkanása ellen nem sokat érek.
Igyekszem mindenkinek küldeni e-mailt, remélem mindenkihez eljut az info. Akik biztosan tudni fogják: Korsós Tomi, Rugonfalvi Kiss Réka, Pánczél Henrik, Varju Viktória. Hozzájuk majd lehet fordulni, illetve ne lepődjetek meg, ha ők küldenek nektek valamit!
És az iwiw-es körlevelek nem azért mennek, hogy foglaljuk a helyetek, hanem azért, hogy a fontos információkat tudassuk veletek! Tegyétek meg, hogy elolvassátok... Köszönöm...
Kedves IFIsek!
Ez a levél végülis a kisIFIseknek szól, de felőlem az olvassa, aki akarja.
Az első ifi időpontja még nem tisztázott, de a helyszín már egyelőre fixnek bizonyul: Korsós Tomiék új házának udvara lesz. Pokrócot azért hozzatok, meg hosszúujjú gúnyát, mert kint leszünk, és végesek a készleteink, a szúnyogok ellen meg nem sokat érünk. Lehet, hogy az egészet összeköthetitek egy szalonnasütéssel. Azért ti, mert én nem eszek húst, szóval én majd addog kitalálok valamit...
Gyertek el minnél többen, hogy jól érezzük magunkat!
Az időpont kihirdetésre kerül, remélhetőleg az augusztus 20-i héten!
táttárátáááá!!!
szóval, már csak maximum két hétig kell hibernálnotok magatokat és akkor fény derül arra, hogy mikor is lesz az első ifi és hogy helyileg hol. Merthogy lehet, hogy a Korsós-kúriát fogjuk megkornyekezni!
A karzatról annyit, hogy igyekszem harcolni azért, hogy legyen valami korlát. Igazából nem kell harcolni. Kérlek benneteket, hogy gyertek oda föl, ha jöttök templomba! És ifire is gyertek, mert nektek csináljuk.
Ha minden igaz, szombaton megyek Varga Emivel a templomban a karzatot rendbe rakni, hogy az IFIsek oda tudjanak fölmenni. Persze, jogosan merül föl a kérdés, miért nem jó ot lent. Nos, kedves mindenki! Pl Erdélyben a fiatalok mindig a kazraton ültek, de tudtommal itthon is. Meg különben is, ott fönt bitang jó ám, elhihetitek nekem, voltam már fönn istentisztelet alatt. konkrétan például a ti konfirmációtokat is onnan éztem végig. Szóval hirdetem, hogy a vasárnapi istentiszteleteken az IFIsek fáradjanak oda föl, ha már egyszer megcsináljuk.
köszönöm!
"Így járnak azok, akikkel vesződtél; és akik kereskedő társaid voltak ifjuságodtól fogva, futnak, ki ki a maga útján; senki nem segít neked"
És kedves mindenki, ez sajnos sok esetben tényleg így van. Akikkel gyerekként, vagy fiatalként szinte már már testvérek voltatok, azok gyakran hagynak el téged a romlásban, a bajban.
Ez a rész a Babilon romlásáról szóló részben található, de én elvonatkoztatom Babilontól ezt az egy verset. Tévesen? Előfordulhat, de az ige így mutatja nekem a segítséget.
Ézs48; ApCsel19,23-40
Ézs47
ApCsel19, 1-22
Augusztus 30-szeptember1ig lenne egy tábor Verőcén, amit csak akkor szervezünk meg, ha a hét folyamán visszajeleztek, hogy jöttök! Legalább a konfisok fele! Réka már jelezte, hogy neki nem jó. A többiekről pedig még mindig semmit nem tudok. Ma írok mindenkinek e-mailt, iwiwen és normálisan is, mert ez tényleg fontos lenne, hogy ha van érdeklődés, akkor megyünk!
